Engedd el

Engedd már el ki régen mindig úgy szeretett
Engedd már el azt, ki veled oly jókat nevetett
Engedd el szíved első szerelmét
Kiért még most is bármit megtennél
Engedd el, mert Ő ezt kérte mikor elvált,
Ürességet hagyott Ő itt, mikor elszállt. 
Engednélek én Téged, de nem tudlak
Közös emlékeink, utánam futnak 
És azok elfelejteni nem engednek, 
Muszáj nekem emlékeinkkel szenvednem. 
Elengedlek én, ha szeretnéd bár sokat sírok, 
Mikor rád emlékszem könnyeimmel alig bírok.
Nem sokára itt van már december hat,
Amire remélem Te is emlékszel majd. 

Farkas Péter

Egy rég megiratlan vers

Egy rég megíratlan vers
Egy vers amit már rég meg kellett volna írnom

És talán most nem kellene keservesen sírnom.

Egy vers rólad, amit így utólag megírok

És miközben írom, ezt mondom"kibírod"

Kibírom a szenvedést amíg versbe szedlek

Úgy, hogy már igazából nem is szerethetlek

Te vagy kinek hangját hallgatnám mindig,

Te vagy kinek egyetlen szava jóra indít.

Te vagy kivel úgy érzem boldog vagyok

Te vagy kitől a legédesebb csókot kapok. Te vagy kiről, ha meglátok egy képet

Te vagy kinek mosolya mindennap éltet.

Te vagy ki most elhagyott engem végleg

Jöjj vissza,ne hagyj itt könyörögve kérlek.

De nem Te hátra sem nézel, csak mész előre

Állj már meg Kicsim, ne szaladj már előlem.

Hiányzol nagyon el sem hiszed mennyire

Kérlek várj! ne, ne menj ilyen messzire

De nem, Te már levegőnek tartasz engem

Viszont ,nem tudom elmondani szebben,

Szeretlek, de ez sem hatott meg téged Csak nézlek a távolból, ahogy lépkedsz.

Hiába kiabálok utánad, hiába itt már minden

De nem adom fel, egyszer útól érlek hidd el.

Akkor megmutatom neked ezt amit most írok Aztán többet érted már én sohasem sírok

Farkas Péter

Csak mégegyszer

Csak még egyszer, ha valahol látlak,

Csak még egyszer a karomba zárlak.

Csak még egyszer foghassam a kezed,

Csak még egyszer beszélhessek veled.

Csak még egyszer adj egy puszit nekem,

Csak még egyszer akarj lenni Te velem.

Csak még egyszer érinthessem hajad,

Csak még egyszer puszilhassam nyakad.

Csak még egyszer mondd nekem: Szeretlek,

Csak még egyszer mondd: Soha nem feledlek.

Csak még egyszer kérlek légy enyém,

Csak még egyszer szeress belém.

Csak még egyszer illatod had érezzem,

Csak még egyszer utoljára had kérdezzem;

Jól aludtál? Álmodtál valamit? Szeretsz?

Csak még egyszer had lássam, amint nevetsz.

És én egy életre boldog ember leszek,

Hogy visszakapjalak, mindent megteszek.

Farkas Péter

Messze jár

Jött épített és rombolt egyaránt

Majd a semmibe húzta el magát.

Lerombolt minden haverságom

Elvett tőlem minden bátorságom.

Segített, és rájöttünk nincs komoly betegségem

Na ez azaz egy amit neki köszönök szépen.

De már Ő is távol, itt hagyott messze jár

Szíve már egy másik srác csókjára vár.

Kívánom, hogy azt a csókot megkapja mástól

Megkapom majd én is egyszer egy másik lánytól

Elvált tőlem egy szép kis utolsó mondattal

Nem baj, engem egy meg azért vigasztal.

Még pedig az, hogy egyszer meg az enyém volt

Miután elment a szívemen maradt egy folt.

Mit egyszer remélem, még jön és befoltoz valaki

És az a valaki nekem egy életemre marad itt.

Farkas Péter