Csupán, mert a bőröm színe nem fehér.
Pedig, ettől még mindig ember vagyok
Én is úgy, mint bárki más,a Földön lakok.
Vannak közöttünk ítélni valóak is,
Ám ettől még mi sem vagyunk ilyenek mind.
De nem származás, vagy bőrszín kérdés ez,
Hiszen köztetek is vannak rossz egyének.
Hát ne csak a lustát figyeljétek már!
Köztünk is sok van, aki munkára vár.
Mi is emberek vagyunk mint ti vagytok,
Ezt bebizonyítani esélyt nem adtok.
Kérlek titeket figyeljetek rám,
Hogy miket is gagyog az én szám.
Valamikor mindenki megszületik,
Szülei ahogyan tudják, úgy etetik.
Felnő szépen lassan, az évek múlásával,
Majd megöregszik az idő húzásával.
És ha eljön az óra, hát távozik szegény,
Szomorú, de erre jut minden lány s legény.
Értitek már végre? Hát mind odajutunk
Sajnos.. Egyenest a halálba futunk.
Remélem egyszer rájön mindenki,
Hogy a legjobb egymást szeretni.
Tudom, hogy valamikor eljön majd a nap,
Mikor a cigány fiú ajándékot kap..
Hogy kitől? Az egykori rasszistától,
Ki most már, fajgyűlöletet nem pártol.
Hiszem, hogy én megélem ezt az időt
És szívembe boldogság virága nő.
Farkas Péter