Sírj!

Sírd majd tovább azt a sok sírósan eltelt éjszakát,
Mikor minden este imádkoztam, hogy: nézz ma rám.
Sírj majd Te is a képeimet nézegetve, vágyódva rám
Zokogj majd akkor is mikor azt hiszed kár volna már.
Mert lehet, hogy meghallom szipogásod és érted jövök,
De készülj, a sok sírva eltelt éjjelem mind a fejedhez lököm.

Sírj majd te is minden barátodnak, hogy hiányzom,
Sírj majd, hogy már elfogadnál, akkor is ha hibázom.
Sírj majd nekik minden percben, hogy hadd beszélj velem,
Zokogj majd, mert már más lányt adott a szép élet nekem.
Akkor majd megtudod mit éltem át mindennap hiányodtól,
És nincs melletted olyasvalaki, aki ezért Téged kárpótól.

Sírj majd Te is, ahogy egykor én könnyeztem csókodért,
Ajkad ízét vártam a sok-sok neked el nem mondott bókokért.
Vártam, hogy kezünk összefonva sétálunk majd a tónál,
Ahol életembe egyszer, Te velem igazán boldog voltál.
Könnyek áramlanak szemeimből patokot sőt folyót képezve,
Hiába parancsolok nekik, hogy: állj! egyik sem fékez le.

Sírj majd egyszer Te is mindenért, ahogy én bőgtem,
Sírj majd, és szerelmünk szálait képzeletben sződd meg.
Mert nekem is csak ennyi jutott, a fantázia és a remény,
Ami nem rossz ,ha van, de egy ilyen helyzetben kevés.
Akkor majd megtudod mit éltem át mindennap hiányodtól,
És nincs melletted olyasvalaki, aki mindezért Téged kárpótól.

Farkas Péter

Szakadék

Még mindig itt vannak a sírós kis napjaim,
Még mindig fáj, hogy kitépted szívem lapjait.
Lapok Rólunk, amiket újraírni már nem lehet,
Megtennék most mindent, mit ember megtehet,
Csakhogy egy utolsó csókig újra itt legyél velem,
Csak egy utolsó ölelés, talán ennyi járhat nekem..
Több semmi, hagytalak elmenni, hagytalak bizony,
De nem! Nem ettől romlott meg köztünk a viszony.
Hiszen Te mindennap elhagyni akartál, de én sírtam,
A sok szerelmes verset egyre inkább csak írtam,
Hogy az nap még az enyém légy, értem élj és nevess,
Írtam ezernyi alkotást, még titkon várom, hogy keress.
Várom, hogy egy nap eszedbe jut, ami köztünk volt,
Bízom benne, hogy benned feltámad, ami már holt.
De..meghalt a szerelmed irántam, levegőt sem vesz már,
Azt mondják, hogy fenn a menyországban, ott jár.
Akkor én utánad lépek s ott nincs közöttünk ekkora táv,
De, ha van is kapunk úgy is szárnyakat, a lelkem hozzád száll.
Kopogtat szíved kapuin, hogy engedd be őt, hisz szeret,
De ilyen nincs, te őrült, ez itt a valóság nem pedig egy mese.
Hol élsz Te? Normális vagy? Hiszel még a mesékben?
A múlt csak egy szakadék, barátom most már ne nézz le!

Farkas Péter

Életfelfogás

     Az élet egy hamar kialvó gyönyörű ajándék, amiben nincs idő egy másodperc elpazarlására sem. Nem jól mondom? Gondolj bele nem rég még édesanyád etetett a cumisüvegből és nem rég még ő kelt fel hozzád, hogy gondoskodjon rólad. Röpül az idő lássuk be és a legrosszabb, hogy egy percre sem szünetel abban, hogy teljen, akkor sem, ha örülsz, ha sírsz, ha állsz, ettől még ő nem fog megállni veled.
     Hogy érzed? Ha most el kellene menned ebből a gyorsan elalvó életből, úgy távoznál el, hogy mindent megtettél családért, barátért, szerelemért, jövőért, álmaidért? Valószínűleg te sem így feküdnél le. Hát tegyél meg mindent, amit csak tudsz. Alkoss maradandót, hogy majd ebből mások a jövőben vagy jelenben értékelhető és hasznos gondolatokat meríthessenek. Ha van egy álmod azt ne add fel, hiszen azok azért vannak, hogy valóra váltsd. S ki az, aki ebben akadályozhat? Senki és semmi. Minden fejben dől el, légy határozott! Hidd el, hogy te képes vagy mindenre, mert ez így van. NE azt mondd, hogy: megpróbálom elérni azt, hogy ne legyek ennyire az alkohol rabja. NE! HELYTELEN hozzáállás! Légy határozott és bátran merd kijelenteni, hogy te nem leszel, mégpedig egyáltalán nem leszel rabszolga. -Nyílván nem csak erre értendő.- Tanulj meg hinni magadban, ha ez menni fog, akkor valóban te leszel a legnagyobb győztes, mert képessé válsz arra, hogy amit elhatároztál azt meg is valósítsd. Semmiképpen se felejts el élni, hiszen nem lesz alkalmod újra kezdeni, hogy újra élj. Úgy létezz, hogy, aki ismer az azt tudja mondani, hogy te vagy a legyőzhetetlen, mert téged semmi sem akadályozz az álmaid elérése révén. Ha ezt elmondják rólad, akkor ismét győztél, mert valakinek pédát állítottál, hogy ő is végre tudja ezt hajtani. A torlaszokat éld meg pozitív élethelyzetnek, mert ezek fognak segíteni, hogy majd szívből értékeld azt ,amit elértél, nem beszélve arról a jó ismétlem jó tulajdonságukról, hogy rutinossá tesznek. Ha majd az életed folyamán újra szembejönne egy olyasféle ellenállás, akkor tudod, hogy hogyan győzheted le. Hapedig teljesen más, akkor meg erőt ad, hogy sokat legyűrtél már és menni fog ez is. A sorsod nincs megírva, te alakítod az életed! Te nem egy robot vagy, ami be van programozva, hogy mit tegyen. Neked van szabad akaratod.
     Te neked nem kell rabnak lenni, nem kell, hogy az akadályok rabja legyél. Az álmaid túsza lehetsz, mert csak azok az igazi álmok, amik a rabjukká tesznek, egészséges értelemben. Ne feledj el élni! Légy önmagad! Higyj magadban! Légy határozott! Legyenek vágyaid, álmaid! S tanuld meg, hogy semmi nem állhat eléd, ha pedig mégis, akkor te képes vagy leküzdeni, mert te erős és legyőzhetetlen vagy. Tartsd észben, hogy az élet minden percét, tizedmásodpercét ki kell élvezni! Hiszen az élet egy hamar kialvó gyönyörű ajándék.

Farkas Péter

Sziasztook :D
Hamarosan jön pár új vers. Illeeeetvee hamarosan indul (elvileg) egy új blogom, ami eddig nagyon jónak mutatkozik mások szerint. :) Addig is amíg nem jön a vers, új blog, addig próbáljátok ezekkel a kis versekkel elfoglalni magatokat. :3
Haliii :D

Szerelem

Nem is tudom, hogyan mondjam el,
Szavakba ölteni ezt talán nem lehet.
Hogy mindig együtt legyünk Te és én,
Megteszek mindent mit ember megtehet.

Ha nem vagy mellettem szomorkodom,
Letörök és szüntelenül Rajtad agy alok.
Nem tudom Te mit szeretnél, de én
Ennél most már sokkal többet akarok.

Hogy ebből szerelem lesz előbb-utóbb?!
Én mindig is tudtam, nem csak sejtettem.
De mit beszélek itt Neked annyit, választ
Úgysem kapok.. Most hirtelen el is felejtettem..

Hogy Te csak a kenyér vagy az asztalon.

Farkas Péter

Nem felejtettem el a mai napot. :)

Várlak

Egy szobában ülök csendesen egy magam,
S nézem, amint a sok szép percünk elszalad.
Próbálom visszahozni, de sehogy sem megy,
Ha ennyire menni akarsz, elengedlek.. menj!

Menj már! nem érted?! Mire vársz? Siess már,
Téged valaki jobb ember már valahol vár.
Jobb mint én, erre vágytál remélem megkapod,
Csak öleld meg testem mielőtt, mész és elhagyod.

Elengedtelek s Te már a távolban lépkedsz,
Úgy bánom remélem egyszer visszatévedsz...
Bánom, hogy hagytalak elmenni, bár Te kérted..
Most sírok, hogy egy csókra gyere vissza kérlek..

Meg sem hallasz, rám sem figyelsz, tovább baktatsz,
Te abban bízol, hogy nálam csak jobbat kaphatsz.
Kívánom, hogy így legyen, kívánom, hogy boldog légy,
De hidd el, senki sem fog úgy szeretni, ahogy egykor én.

Majd talán majd megbánod, hogy még verset is kaptál,
De Neked nem volt elég, így gyorsan tovább haladtál,
Ha majd így lesz, indulj vissza oda, ahol elhagytál engem,
Mert én ott várlak minden nap, minden órában, percben,

Farkas Péter

Most eszembe jutottál, hogy mi lenne, ha még barátnak itt lennél velem, de rájöttem, hogy akkor már valószínűleg én nem lennék itt sem Neked, sem senkinek. Farkas Péter

Sok érzés kavargott már bennem az életem folyamán. Volt már bennem gyűlölettől kezdve a szereteten át a szerelemig minden létező érzelem. Nem rég feltettem magamnak a kérdést, hogy: melyik is a legrosszabb, legdurvább? Nagyon sokáig gondolkoztam, de rájöttem, hogy az utálat, gyűlölet nagyon durva és rossz érzelmek, amikor már majdnem azt mondtam, hogy ez a kettő viszi a pálmát, akkor jutott eszembe, hogy van ennél sokkal rosszabb. Szerelem, ennél kegyetlenebb nincs, mert minden jót, amit csak el tudsz képzelni megpróbál veled elhitetni. Elhiteti veled, hogy fontos vagy valakinek, van akinek többet érsz az életénél is s, hogy ő mindig veled lesz és szeretni fog. Aztán amikor már a horogra akadtál és elhitted ezeket teljes mértékben, akkor omlik össze minden akárcsak egy kártyavár. Végig kell nézned, hogy amiben te éltél az csak egy sunyi, rossz, legrosszabb érzelem volt. S mindezért eldobtál: családot, barátot, ismerőst, ismeretlent. Most pedig legyen pofád eléjük állni és sírva bocsánatot kérni és várni a segítséget, hogy majd veled lesznek, amíg ki nem hevered ezt a nyavalyás szerelem betegséget. Aztán a következő alkalomnál ismét belemész ugyanabba, amiben már egyszer voltál és rossz volt. De mivel vak vagy észre sem veszed, hogy ismét sunyi módon jött rombolni a szerelem. Farkas Péter

A helyzet még mindig változatlan, olyan mint rég Ellenség egymással a Montague s Capulet nép. Tiszaújvárosban élnek boldogan, illetve csak akarnak, Mert az utcákon állandóan nagy port kavarnak. -De ez mindegy is, nekünk most nem ez a lényeg- Egyszer egy páwa srác írt a Júlia apjára facen Úgy látszik, hogy a fiúcska nincs teljesen észen.. Paris: Capulet-bá adja hozzám a Júlia lányát, kérem Capulet: Miért tőlem kéred? na ezt, most én nem értem, Menj oda hozzá, kérdezd őt, hogy mit szeretne, S, ha úgy gondolja, hogy veled boldog lehetne, Akkor én sem fogom akadályozni öcsém. Paris: Rendben megdumáltuk. *este a vacsoránál Capulet elmeséli mit beszélt a páwával* Capulet-né:*rögtön repdes az örömtől majd így szól* Capulet nézd!! milyen rendes gyerek a Páris, Adjuk hát a Júliához most azonnal, már is. Profilképén kétszáznál is több a like, Júlia, ő kell neked szép kicsi lány. Capulet: Majd választ ő magának, ne te dönts helyette, Tudod, hogy az a jó, ha a saját érzések vezetnek. Júlia: Így van muter majd én eldöntöm kit szeretnék, Ki lenne az, kivel együtt s boldogan nevetnék. Nem kérem most a vacsorát, jó éjszakát. *és elmegy morcosan* Capulet a feleségének: Látod asszony ezt érted el, szégyellheted magad Miért nem fojtottad magadba a sok hülye szavad?! Capulet-né: Jó bocsánat, válasszon magának. *Eközben a másik család sarja búslakodik facen* Romeo: Minek szeretek én olyan lányt, ki engem nem? Miért kell viszonzatlan szerelemben szenvednem? Róza csöpp kis szíve biztosan másért dobban, Szerelme érte már tuti, hogy lángra lobbant. Facebookon, Instagrammon más képét lájkolja, Szíve már tuti, hogy az ő szerelmét pártolja.. Most már leszarom.. Mercutio: Hagyd tesó, nem kell ő neked. Találsz jobbat. *Romeo meglátja Júliát facebook-on s tanakodni kezd* Mercutio! Most mit tegyek? Júlia tetszik nekem, De tudod jól Capulet.. ellenségem nem szerethetem. Most aztán mi lesz velem? Rózánál semmi esély, Júlia meg halva született halva született remény.. Na most mit tegyek? Mercutio: Hát figyelj tesó, Rózát hagyd! Júliát meg jelöld be Aztán, ha visszajelöl, akkor majd meglátjuk. Romeo: Így van tesa, bejelölöm! Aztán meg megyek, Mert apám azt szeretné, hogy vele legyek. *bejelöli s kilép* Júlia: Istenem egy újabb gigolo, s mellé ellenség Bár állítólag vonzza egymást a két ellentét. S nem utolsó sorban elég helyes legény, De a család miatt úgysem lesz az enyém. Mindegy azért visszaigazolom az inast. *visszaigazolja* Hallod tesó ne törődj vele, akad más helyette, Gyere el velem ma este egy közeli buliba. Bár a Capulet család is ott lesz, vigyáznunk kell. Romeo: Rendben, elmehetünk úgyis ott lesz Julia. *Eközben a Capulet család* Capulet-né: Júlia sminkelj gyorsan, mindjárt indulunk a Camelotba Már úgy várom, hogy találkozzak a régi haverokkal. Bemutatlak majd nekik, aztán mehetsz amerre látsz, Nézelődhetsz majd kedvedre, figyel téged ezernyi srác, Te dönts, hogy melyiket választod meg magadnak, Bárkit megkapsz, hisz szemük úgyis rád tapadnak. Júlia: Sietek anyu, de nekem ne gyere megint a páwákkal, Felidegesít találkozik a kezem az egyik állával. Majd, ha szeretnék hidd el szólok neked is anyu, De, addig fejezd már be ugyanúgy mint az apu. Köszönöm.. Capulet-né: Oké *A bálban vannak, Romeo meglátja Júliát* Romeo: Mercutio, nézd ott van Júlia, szebb mint facen, Ha ez most sikerül, eskü két kört futok kézen. *odamegy* Romeo: Szia, van kedved dumálni cica? Júlia: Hali, bocsi nem kell nekem a vita.. Romeo: Ne mondd ezt kérlek, csak ezt ne, Veled a szívem boldog lenne. Legalább ismerkedjünk.. Júlia: Na jó legyen. *Romeo kétszer lesmárja* Júlia: Hogy Te ilyen jól csókolsz? Ugye most már csak nekem bókolsz? Ha igen a válaszod, törvényesítsük hamar, Hidd el senki nem lesz, aki majd nekünk kavar. Na de faterodék mit szólnak majd hozzá? Romeo: Oh, emiatt ne aggód, ha kell eldobom nevem, Csakis azért, hogy Te legyél velem. De most megyek beszélek egy pappal, Hogy holnap adjon minket össze, Facen írok, ja és ne felejtsd el kitenni, Hogy kapcsolatban vagyunk, puszi drága Júlia: Nem fogom, csók!! *Romeo a pap után haza megy és mesél* Romeo: Figyelj apám beleszerettem egy lányba, Ma a buli óta ő a szívem minden vágya, Csakhogy az ellenségünk lánya, De hát apa.. Bánja a kánya. Montague: Fiam én nem ellenzem, legyetek boldogok, Bár nem tudom majd mit szólnak a sógorok, Akik most lesznek neked.. Montague-né: Biztosan engedni fogják ott is *Júlia is mesél* Júlia: Apa, anya Romeót választom férjemül, Holnap esküvőt tartunk. *Szülők egymásra néznek* Montague, Montague-né: Rendben legyen szíved vágya szerint. *Júliának messenger üzenet érkezik párjától* Romeo: Itt minden stimmel, akkor holnap bazi nagy lagzi? Júlia: Igeeeeeeen. Romeo: Rendben kicsim tegyük ki facen is. Júlia: Oké *120 like, és 180 gratuláció érkezik, még maga a Pap is lájkolta* Romeo: De most már pihenjünk, puszi szia. Júlia: Puszi, szia. *Másnap viberen felhívják a papot egyeztetnek és már az esküvőn vannak* Pap: Kedves emberek, azért gyűltünk ma össze.. Romeo: Jaj hagyjuk már a rizsát, azért, Hogy ne legyünk szanaszét, Lényeget! *mindenki nevet, még a Pap is* A pap összeadja őket Kis Grófó pedig már a Mert a nézését meg a járását című dalát húzza. Romeo és Júlia elmentek szobára. Kis Grófó: Mert még regékben sincsen arra szó, Milyen sukár ez a Júlia és Romeo.. Farkas Péter Elnézést kérek, ha valaki kedvenc művét írtam meg másképpen. Bocsánat :)

Az anyámnak

Az anyám, aki mindig vigyázott rám,
Ezért a vers most csakis Neki száll.
Köszönöm anyám, hogy felneveltél,
Hogy, az életem útjain jóra terelgettél.

Barátok, barátnők itt hagynak folyton,
De Te akinek a versemet most ontom,
Életem minden percében velem voltál,
Bármilyen is voltam, mindig is óvtál.

Te, ha kellett velem sírtál, nevettél,
Még most is érzem, hogy szeretsz még.
Bármit megtennék, hogy boldog légy,
Bármit kérsz én megteszem, csak kérj.

Ígérem, hogy vigyázok én is Rád,
Mintahogy Te is vigyáztál rám.
Ha bárki Téged meg mer bántani,
Annak hamarosan én fogok áratani.

Ha a magas égről egy csillagot szeretnél,
Én azonnal a legfényesebbet előkeresném,
És elhoznám Neked,
Hogy örömöd legyen.
Szeretlek.

Farkas Péter

Sziasztok. :D

Jó régóta ismét nem jelentkeztem, mától új dolgokat fogtok olvasni. Lesznek még versek is, de lesznek mások is. :)

Hali.:3

Ja és B.Ú.É.K mindenkinek remélem nektek is jól telt. :) :3

Sziasztok. :)

Már jó régen tettem fel újabb verset, aminek csupán annyi oka van, hogy válság van. :D Kicsit kifogytam, de összeszedem magam újra :). Szerelmesek meg ne legyetek, marhaság, olyan nincs :DD

Üdv. :3